Weiner Leó

(Budapest, 1885. április 16. ? Budapest, 1960. szeptember 13.) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Életpályája

Koessler János tanítványa volt Budapesten. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián. 1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett, amely az ő irányítása mellett működött. 1957-ben nyugalomba vonult, de egy évig még ezután is tanított a Főiskolán.

Főbb zeneművei

Szerenád, 1906;
Katonásdi, 1924;
Concertino zongorára és zenekarra, 1923;
Szvit, 1931;
Pasztorál fantázia és fuga; 1938;
5 divertimento (köztük az 1. 1934-ből, a 2. 1938-ból és a 3. 1950-ből);